Szerves foszfátok: A glifozát képviseli, ezek a gyomirtó szerek jelentős részesedéssel rendelkeznek a globális gyomirtó-piacon. Úgy fejtik ki hatásukat, hogy gátolják az EPSP-szintázt a növényekben, blokkolják az aminosav-szintézist, és így irtják a gyomokat.
Fenoxikarbonsavak: Ilyen például a 2,4-D, elsősorban a széleslevelű gyomok irtására használják. Hatásmechanizmusuk a növényi növekedési hormonokat utánozza, aminek következtében a gyomok rendellenesen növekednek, és végül elpusztulnak.
Triazinok: Például az atrazin elpusztítja a gyomokat azáltal, hogy megzavarja a fotoszintézist. Azonban hosszú felezési-idővel rendelkeznek, és hajlamosak a talajban maradni, ami némi környezeti hatást okoz.
Szulfonilureák: mint például a nikoszulfuron, ezek ultra{0}}nagy-hatékonyságú gyomirtó szerek, amelyek hektáronként nagyon alacsony dózist igényelnek. A hosszú távú-használat azonban a gyomok herbicidrezisztenciájához vezethet, ezért óvatosság javasolt.
